Történelme:
A Vajdahunyadi vár középkori eredetű. Mikszáth Kálmán „a várak királyának nevezte".
1949. október 18-án Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János apának adományozta a hunyadi birtokot. A család ezután építette a mai vár elődjét. Hunyadi János kormányósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.
1816-ban Bethlen Gábor átalakítatta és külső véd művekkel erősítette meg a várat, majd az uradalommal együtt unokaöccsének adományozta. 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg.
1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra.
1807-ben I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben újabb tűz pusztított. A helyreálltást előbb Schulz Ferenc, majd 1870 és 18174 között Steindl Imre irányította. Ők a kor felfogása szerint gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani" a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be. Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos restaurálást Möller István nevéhez köthető. 1956 óta ismét folyamatos helyreállítási munkák zajlanak a várba.
Séta a várban:
Ahogy haladunk a vár belseje felé egy négy hatalmas pillérre támaszkodó fahídon kell átmenni. A Kaputorony az 1440-es években épült. Nyugati oldalon húzódik a vár palotaszárnya, amely Hunyadi János ideje alatt épült. Ennek alsó szintjét a lovagterem foglalja el. A felső szinten található az úgynevezett Országház. A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az úgymond Aranyházat. Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna. A várkápolna oldalán, egy kisebb udvaron áll a vár kútja, amihez egy legenda fűződik. Ha a kútba pénzt dobsz, egy kívánságod teljesül. A vár keleti oldalának további szakaszát a Bethlen-szárny foglalja el. A szárny külső északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. Az egész várat a déli oldalon kívülről a Fehér-rondella zárja le. A délnyugati rész a Királyház. Belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronnyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronnyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül közelíthető meg a vártól 35 méterre lévő Nebojsza torony. A név jelentése: ne félj! Ehhez a toronyhoz egy gyilokjáró vezet.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben elhagyott gyerekek felkarolása. Böjte Csaba és munkatársai munkájának hála ma már több száz gyermek nevelkedik az intézményben.
Böjte Csabát több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték. Ott néhány utcagyereket magához vett, és a lakatot leverve az elhagyott ferences kolostorba költöztek. Az árvákat befogadó ferences szerzetesnek hamar híre ment Déván. Nem csak ételt, otthont, ruhát biztosít nekik, hanem törődik taníttatásukkal, szellemi és lelki fejlődésükkel, vallási és erkölcsi nevelésükkel. Szeretetet ad nekik. Az otthonban 18 éves korukig maradhatnak a gyerekek, illetve addig, amíg tanulnak. Ha valaki egyetemre megy, vagy továbbtanul, annak ugyanúgy biztosítják a hátteret, mint eddig. Az otthonban találhatók olyan nevelők, akik ott nevelkedtek fel.
A dévai kolostort illegális elfoglalása után szobáról szobára újították fel. Saját óvodája, iskolája és kiszolgáló épületei vannak. Déván a kolostorral szemben 2 tömbházat megvásároltak. A gyerekek itt kaptak otthont főállású nevelőszülőknél, családoknál. Egy családnál 8-10 gyerek nevelkedik.
A gyerekek szakmát tanulnak, érettségit tesznek, és néhányan egyetemre mennek. Az itt élők száma minden nap szaporodik, messzi vidékekről hoznak gyermekeket hozzájuk, és Böjte Csaba is fáradhatatlanul kutatja őket.

csiklik – csikiz
lefolyik a gatyám – lecsúszik a nadrágom
élvezi a nadrágomat – tetszik neki a nadrágom
dusolni –tusolni
örvend – örül
kacagni – nevetni
apartament –szoba
hállám –hadd lássam
lejegyzem –leírom
fogol, tanulol – fogsz, tanulsz
megvert az eső – eláztam
jösztök –jöttök
vadcsombor –kakukkfű
murok –sárgarépa
csombor – borsikafű
paplany – paplan
kartifiol – karfiol
elvesztődsz – elveszel/elkeveredsz

Szecessziós stílusban épült. Századik évfordulója alkalmából felújították 2010-ben. Elsősorban a templombelsőt festették újra, ragaszkodva az eredeti színekhez és formákhoz, illetve külső javításként a kisebb tornyokat renoválták. A belső falminták sajátos stílusjegyet őriznek, ami nem igazán jellemző az erdélyi református templomokra. Erdélyben a református templomok belsejét általában fehérre meszelték, de Déván már a templom építésekor ezt a stílust alkalmazták. Nagyon szépen egymásba simulnak a kék és zöld árnyalatai, illetve az ezt díszítő virágminták. Magát a templomot Lábas Gyula magyarországi építész tervezte. A templom orgonája körülbelül egyidős a templommal, de jól működik, „élete” során egyszer kellett javítani a sípjain, hogy szépen szóljanak. Koncerteket is szoktak vele tartani hegedű kíséretével. A templom eddig 100 év alatt egyszer a hatvanas években volt felújítva kívül-belül, Bréda Ferenc lelkipásztor ideje alatt. 

A régi központ főterén az Traianus császár szobra emelkedik. "Leginkább igazságosságával, bátorságával és viselkedésének szerénységével tűnt ki...Nem irigyelt és nem pusztított el senkit, de kivétel nélkül tisztelte és dicsérte minden jó emberét, ennélfogva se félelmet, se gyűlöletet nem tápláltak iránta. A rágalmakra nem sokat adott és természete nem hajlott bosszúra. Óvakodott más pénzének elkobzásától, és távol tartotta magától az álnok gyilkosokat. Hatalmas összegeket költött háborúkra és a közrend fenntartására; és miközben elvégeztette az utak és kikötők, valamint a középületek sürgős javításait, a vállalkozás során senkit sem szipolyozott ki. Előszeretettel vett részt vadászatokon és lakomákon, mint ahogy kivette részét a munkából, a tervezésből és a tréfálkozásból is...Gyakran látogatta a polgárok házait, néha még testőrök nélkül is, és ott jól szórakozott. A szó szoros értelmében vett műveltségnek híján volt, de amikor szónoklatra került sor, a lényeget mindig megértette és később felhasználta. És ha valaha is elkövetett volna valamilyen közönséges vagy bűnös dolgot, vagy ezek miatt szenvednie kellett volna, elítélő bírálatnak tette volna ki magát. Mégis akármennyi bort megihatott, józan maradt...."

A Decebal szobrot Radu-Manzat Moga szobrásznak köszönhetjük , 1935–ben készítette el. Ez volt az első emlékmű Déván. A szobor Decebal királyt ábrázolja, egy pajzsra támaszkodva. Az aljzat tetején Decebal felirat talalható. A szobor nem volt sikeres a király kezei miatt, ami elrontotta a harmónia és az egység mozgását. Akkoriban azt mondták, hogy ezek a hibák a nehéz napoknak köszönhetőek. Az 1943-1944-es években ez a szobrász még egy másolatot készített a Decebal szobráról, ugyancsak Déván, a park bejáratánál, azonban ez sokkal sikeresebb és művészibb lett

A tájház 400 méterre található a falu központjától. Az 1994-ben alakult hagyományőrző egyesület tagjai gyűjtötték a még Bukovinából hozott tárgyakat. Az anyag nagyobb része Csernakeresztúrról került elő, de gyűjtöttek Sztrigyszentgyörgyről is. A gyűjtemény berendezését az egyesület idősebb tagjai gondozzák. A tájházat 1994. november 19-én, Erzsébet napján szentelték fel, azóta nagyon sok látogatója volt.

Ménes, a hajdani híres történelmi borvidék. Arad-hegyalján, hosszú ideig feledésbe merült a XX. század forgatagában. A legendás vörös aszúk, a fűszeres Kadarkák, az egykoron Európa-szerte híres nagytestű, bársonyos ménesi vörösborok és szelíd Királyleánykák vidékén létrejött pincészet 1999 óta arra törekszik, hogy visszanyerje hírnevét. 70 hektáros szőlőbirtokuk 85%-a kék, 15%-a fehérszőlő. Pincészetük tárlókapacitása 5000hl.
Ménes kiváló talajadottsága és az adriai éghajlathoz hasonló klíma szülte a borvidék büszkeségeit, a vörösborokat. A Merlot, Pinot Noir, Cabernet Savignon, Kékfrankos és a Kadarka ma is a cég kiváló borai. Zászlósboruk a Kadarka, amiből régen a vörös aszút készítették. Vörösboraikat hagyományosan ászokhordóban érlelik. Alkalmazzák a kishordó érlelést is. Kitűnő évjáratú boraikat több évi érlelés után értékesítik. Fehérboraikat korszerűen, reduktív módon, hűtött erjesztéssel készítik. Sajátosságuk a huszáros savgerinccel rendelkező Mustos Fehér, de szélesíti palettájukat a világfajta Savignon Blanc, a rózsaszirom illatú Tramini, a szelíd, de titokzatos Királyleányka, a jellegzetes Szürkebarát és a harmonikus Olaszrizling.
Ménes érdekes, izgalmas szín-és íz világa megbabonázza vendégeit, mert az ott készült bor, szikrát ad a szerelemnek, szárnyat a gondolatoknak, kandallótüzet a barátságnak.

A szálloda Déva központjától 10 percre, Vajdahunyadi vártól 20-25 percre fekszik. Megjelenését tekintve is látszik, hogy nem egy átlagos szállodáról van szó. Új építésű és rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkező helyen létesült.
Ahogy beléptünk, megfogott minket a szálloda egyszerűsége és letisztultsága. Minden aprólékosan elrendezett. Stílusát tekintve minimalista irányzatot vehettünk észre. A szobák egyedileg berendezettek, megtalálhatóak voltak a következők: minibár, műholdas TV és íróasztal, valamint fürdőköpeny és papucs.
Miután a szobákat megnéztük, utunk a szálloda hátsó udvarára vezetett. A hátsó „kertben" egy óriás medence helyezkedett el, mögötte pedig egy óriási lovarda pályára lettünk figyelmesek. Egy lovász megmutatta nekünk a szálloda lovait és akrobata trükköket hajtott végre, ezeket fényképekkel dokumentáltuk.

A Megyeháza 1887 és 1889 között épült. Az építész Alpár Ignác, aki Steindl Imre mellett volt tanársegéd a Budapesti Műegyetemen. Hírnevét középületei alapozták meg: templomokat, vármegyeházakat, iskolaépületeket, bankokat, múzeumokat és lakóházakat épített. A dévai főreáliskola tornacsarnoka is az ő munkája.
Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek.

Déván gombóclevest és töltött káposztát készítettek a helyi recept szerint a hanságis diákok.

Film: